2011. január 1-jén hatályba lépett a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.). A forradalmi törvény megkísérel rendet vágni az internetes média világában is. Felmerült, hogy kontroll alá kerülhetnek a blogok és hasonló internetes médiumok is. Az ezzel kapcsolatos félreértést igyekszünk az alábbiakban eloszlatni:

 

Az értelmező rendelkezésekből [203. §] kiolvasható, hogy „médiaszolgáltatás” alatt az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz) 56–57. cikkében meghatározott gazdasági szolgáltatást kell érteni, legalábbis a törvényi definíciónak ez a genus proximuma. Ezen túlmenően „sajtótermék”: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak. Az interneten elérhető blogok, illetve újságok, hírportálok – ez utóbbiak amennyiben nem gazdasági szolgáltatásként nyújtják őket – nem minősülnek sajtóterméknek. (A sajtótermék vonatkozásában az Mttv. nem határozza meg a gazdasági szolgáltatás fogalmát. Persze logikus lenne a „médiaszolgáltatás” definíciójánál szereplő utaló szabályt itt is alkalmazni, de nem ártott volna a jogalkotói szándékot egyértelműbben artikulálni.) „Médiatartalom”: valamennyi médiaszolgáltatás során, valamint sajtótermék által kínált tartalom. Vagyis az internetes blogok és a nem gazdasági szolgáltatásként nyújtott internetes újságok és hírportálok tartalma csak akkor minősül médiatartalomnak, ha megfelel a „médiaszolgáltatás” fogalmának, vagyis ha az EU jog szerinti „szolgáltatásnak” minősül.

 

A szolgáltatás fogalmát konkrétan az EUMSz 57. cikke [korábban: az EK-Szerződés 50. cikke, még korábban: az EGK-Szerződés 60. cikke] határozza meg a következőképpen: „szolgáltatás” a rendszerint díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás, ha nem tartozik az áruk, a tőke és a személyek szabad mozgására vonatkozó rendelkezések hatálya alá. Ugyanezen cikk egy példálózó felsorolást is tartalmaz (ipari jellegű tevékenységek, kereskedelmi jellegű tevékenységek, kézműipari tevékenységek, szabadfoglalkozásúként végzett tevékenységek). Az EUMSz 57. cikk generálklauzuláját az EU Bíróság (Luxembourg) ítélkezési gyakorlata pontosította, töltötte ki tartalommal. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy egy magyarországi internetes médium esetleges magyarországi korlátozása (vagyis egy tisztán tagállamon belüli szituáció) – uniós szintű jogharmonizáció hiányában – aligha juthatna el a luxembourgi ítészek elé. Mégis, a „szolgáltatás” fogalmának helyes megragadásához nélkülözhetetlen az EU Bíróság jogértelmezésének ismerete. Márpedig eszerint amennyiben egy közlés pusztán a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlásását valósítja meg, és nem egy konkrét gazdasági aktor tevékenységét reklámozza, nem beszélhetünk „szolgáltatásról” (ld. a C-159/90. sz. Society for the Protection of Unborn Children Ireland kontra Grogan és társai ügyben 1991. október 4-én hozott ítélet 26. pontját).

 

Vagyis a szabad véleménynyilvánítás körébe tartozó internetes blogok és a nem gazdasági szolgáltatásként nyújtott internetes újságok és hírportálok tartalma nem minősül az Mmtv. értelmében vett „médiatartalomnak”. Mindebből pedig az következik, hogy az ilyen internetes médiumot szerkesztő természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nem tekinthető „médiatartalom-szolgáltatónak”. Ennek a jelentősége pedig az, hogy az Mmtv. 1. §-ban meghatározott hatálya csak médiatartalom-szolgáltatókra terjed ki. Így az ilyen internetes médium nem esik a törvény hatálya alá: nem terheli a 41. § szerinti bejelentési kötelezettség, és nem súlytható a 187. § szerinti bírsággal sem.


Share |

Leave a CommentTrackback
Leave a Comment
 

Luxembourg

Az EU Bíróság válogatott döntéseinek összefoglalói.

Kamatkalkulátor

A régi Ptk. 301. és 301/A., valamint az új Ptk. 6:47., 6:48. és 6:155. §-a alapján működő ingyenes kamatkalkulátor. A kamatkalkulátor segítségével késedelmi, ügyleti és vegyes kamatot tud számítani. A kamatkalkulátor használata nem igényel regisztrációt.