Januártól léphet életbe az a jogszabálymódosítás, amely tiltaná, hogy a jogerősen elítélt bűnözők pénzt kérjenek a médiában tett nyilatkozataikért, az általuk írt könyvekért és filmes jogokért – írja a hvg.hu. Ezek a nyilatkozatok Rétvári Bence igazságügyi államtitkár szerint olyan üzenetet hordozhatnak magukban, hogy a bűncselekmény elkövetéséről tett nyilatkozat érték, hiszen ellenszolgáltatás jár érte a média részéről. Ugyanakkor az erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy valaki egy bűncselekmény elkövetéséből akár közvetetten is anyagi előnyre tegyen szert – vélekedett az államtitkár. A kezdeményezés Vujity Tvrtko televíziós újságírótól származik.

Tvrtko eredeti ötlete nem volt rossz, a kormányzati megvalósítás azonban vállalhatatlan.

Az alapvető üzenet az, hogy erkölcsileg nem megengedhető, hogy a bűncselekmény elkövetése akár csak közvetetten is hasznot hajtson az elkövetőnek. A bűncselekmény elkövetésének közvetlen haszna például az, ha a bankrabló a zsákmányt megtarthatja és szabadon elköltheti. Ez nyilván helytelen lenne, hiszen a bűncselekmény elkövetésére ösztönözne. A bíróság ezért az ilyen vagyoni előny elkobzását rendeli el az elmarasztaló ítéletben. Ezen túlmenően a sértett kártérítési követeléssel is élhet az elkövetővel szemben. (Más kérdés az, hogy az elítéltnek általában nincs kellő vagyona, jövedelme a kártérítés megfizetésére.) A bűncselekmény elkövetése nyilván jogellenes, tehát az említett joghátrányok indokoltak.

Ezzel szemben például egy könyv megírása nem jogellenes. Több híres, hírhedt mű született már a rácsok mögött. Nehezen magyarázható, hogy miért kellene a szerzői jogokat csorbítani a szerző személyére tekintettel. A szerzői jogokból elérhető bevétel nem a bűncselekmény elkövetéséből, hanem egyéni eredeti szellemi alkotásból származik. Nem világos, hogy ha egy irodalmi műre van olvasói igény, vagy ha az egy filmforgatókönyv alapjául szolgálhat, akkor a szerző miért ne részesülhetne a kiadóhoz, illetve a filmforgalmazóhoz befolyó bevételből. A jogszabályi tiltás eredményeként a szerzői honoráriummal a kiadó, illetve a filmforgalmazó gazdagodna, ami – Rétvári logikáját követve – szintén erkölcstelen lenne.

Más a helyzet az interjúkkal. Nyilvánvaló, hogy ezek irodalmi értéket nem képviselnek. Alapvetően sajtóetikai kérdés, hogy helyes-e pénzt adni, ígérni az interjúalanyoknak (és itt nem csupán a büntetőeljárás hatálya alatt állókról van szó). Felesleges tehát jogszabállyal tiltani az ellenérték fejében történő nyilatkozatot, elegendő, ha a sajtó kidolgozza és betartja saját normarendszerét. Egyébként a média egy gazdasági vállalkozás is: az érdekes műsorok körül reklámidő értékesíthető. Tehát adott esetben egy elítélt gyilkos televíziós szerepeltetésével a műsorszolgáltató profitra tesz szert. A törvényjavaslat szerint a műsorkészítés költségei közül az interjúalany tiszteletdíja megtakarítható. Ez nem erkölcstelen?

Az Egyesült Államokban, ahonnan az eredeti megoldás származik, a „Son of Sam” törvények célja az áldozatok (családtagjaik) minél teljesebb kompenzálása. Eszerint az áldozatok családját értesíteni kell minden olyan szerződés megkötéséről, amelynek alapján az elkövető bármilyen forrásból pénzhez juthat. A áldozat, illetve családtagjai polgári jogi értelemben hitelezői az elkövetőnek (adósnak), ezért indokolt az, hogy kártérítési követelésük kielégítése érdekében végrehajtást vezethessenek az adós minden bevételére. Amennyiben az elkövető minden adósságát kifizette, a továbbiakban joghátrány nem éri.

A Rétvári által javasolt megoldás azonban nem az áldozatok kompenzálását, hanem az állam további gazdagodását tűzi ki célul, hiszen a jogszabályba ütköző – és ezért semmis – szerződés alapján az elkövetőnek járó összeget az állam javára kell elvonni. Tehát a javaslat megfosztja az elkövetőt attól a lehetőségtől, hogy jogszerűen teremtse elő azt az összeget, ami az általa a sértettnek okozott kár megtérítésére lenne felhasználható. Mindez kinek az érdekét szolgálja?

 


Share |

Leave a Comment
 

Luxembourg

Az EU Bíróság válogatott döntéseinek összefoglalói.

Kamatkalkulátor

A régi Ptk. 301. és 301/A., valamint az új Ptk. 6:47., 6:48. és 6:155. §-a alapján működő ingyenes kamatkalkulátor. A kamatkalkulátor segítségével késedelmi, ügyleti és vegyes kamatot tud számítani. A kamatkalkulátor használata nem igényel regisztrációt.