A kormány módosítja a jogi szakvizsgáról szóló mintegy húsz éves IM rendeletet – olvasható a kormányportálon. Valójában a kormány kihajítja a korszerűtlen IM rendeletet a forradalmi jogalkotás hajójából, és saját vállára veszi a rendteremtés terhét. Jogi szakvizsga kell ahhoz, hogy valaki önálló jogi tevékenységet végezhessen, pl. biró, ügyész, ügyvéd, közjegyző lehessen.

A jogi szakvizsga továbbra is egységes rendszerű lesz, azonban a jelenlegi egy írásbeli részvizsga és három szóbeli vizsga helyett három írásbeli vizsgára kerül sor, illetve egy általános szóbeli vizsgán kell majd megfelelni a jelölteknek. A tervezet szerint az új rendszer több ponton rugalmasabb lesz, nagyobb választási lehetőséget adva a jelölteknek. A három írásbeli vizsgatárgy esetén kettő kötelező, a harmadik vizsga viszont kötelezően választható lesz, azaz a jelölt határozhatja majd meg, hogy két vizsga közül harmadikként melyiket választja. A jelölt dönthet arról is, hogy a szóbeli vizsgáját milyen hivatásrendi bizottság előtt (bírói, ügyészi, ügyvédi, közjegyzői vagy közigazgatási) szeretné letenni.

A három írásbeli-egy szóbeli vizsga hátránya kettős. Egyrészt az írásbeli vizsgán sokkal könnyebb csalni. A modern technika vívmányai lehetővé teszik a puskázást egy háromórás írásbeli vizsgán. Erre a szóbeli vizsgán szinte nincs esély, hiszen a jelöltnek „kapásból” kell válaszolnia a legkülönfélébb kérdésekre. Jelenleg a vizsgázók az írásbelin jogszabályszöveget használhatnak, így a puskázásnak különösebb értelme nincs. Az írásbeli vizsgáztatásnak csak akkor van létjogosultsága, ha a vizsgakörülmények a visszaélés lehetőségét kizárják. Ez elérhető technikai eszközökkel – pl. a vizsgahely elektronikus leárnyékolásával – vagy a számítógép képernyőjén megjelenő, nagyon rövid gondolkodási időt engedő feleletválasztós tesztkérdésekkel.

Másrészt a jogi kari szóbeli felvételik eltörlése, valamint a szóbeli kollokviumoknak a képzés tömegessé válással párhuzamos visszaszorulása hozzájárult ahhoz, hogy a szakvizsgáig eljutó jelöltek gyakran képtelenek magukat szóban szabatosan kifejezni, és a stressz miatt leblokkolnak, mert hiányzik a vizsgarutinjuk. Az ideális szakvizsgán a jelölt és a cenzor kollegiális hangulatban, partnerként tud beszélgetni a jogalkalmazás részletkérdéseiről. A valóság ettől legtöbbször eltér. Ezen a problémán azonban nem a szóbeli vizsgák számának csökkentésével, hanem alapos felkészítéssel lehet segíteni. A szóbelit megelőző „beugró” írásbeli teszt szerepe a felkészületlen jelöltek kiszűrése lehetne.

A hivatásrendi bizottságok bevezetése tévút. A szakvizsgán nem a hivatásrend-specifikus tudást kell számonkérni, hanem az adott joganyag gyakorlati alkalmazását. Miért ne tudná megítélni egy adott hivatásrendhez tartozó jelölt (pl. ügyvédjelölt) felkészültségét egy másik hivatásrendhez tartozó cenzor (pl. bíró)? Az adott hivatás gyakorlásához szükséges specializált tudás nem lehet az egységes jogi szakvizsga tárgya. Ráadásul a szakosított bizottságok előtt történő vizsgázás a belterjesség melegágya lenne. Ezért a heterogén vizsgabizottságok fenntartása indokolt. Továbblépés lenne, ha a jogászok diplomamegszerzés utáni képzése és vizsgáztatása kétszintűvé válna. Kétéves szakmai tapasztalat birtokában lehetne abszolválni a második záróvizsgát (államvizsgát), amelyen az egyetemen szerzett elméleti tételesjogi ismeretek gyakorlati alkalmazásáról tenne tanúbizonyságot a jelölt. Ezzel válna teljes értékű jogásszá. Fontos, hogy az államvizsgát megelőző szakmai gyakorlatot 3-4 különböző profilú munkahelyen teljesítse a jelölt, tehát például lehetőleg dolgozzon bíróságon, ügyvédi irodában és polgármesteri hivatalban is. Ezzel biztosítható az államvizsga univerzális jellege és a jogászi hivatások közötti átjárás lehetősége. A szakosodást csak ezt követően szabad megengedni. A harmadik évben a végzett jogász el tudja sajátítani az adott hivatás gyakorlásához szükséges speciális ismereteket. amit a szakvizsga letételével bizonyíthatna. A specializált szakvizsga előírásával elkerülhető, hogy egy gyors karrierváltás eredményeként az adott hivatás szabályait nem kellően ismerő szakember kezdjen önállóan működni. Például nem árthat, ha egy volt rendőrtiszt, mielőtt saját ügyvédi irodát nyit, legalább egy évet ügyvédjelöltként dolgozik, és szakvizsgán bizonyítja, hogy tisztában van az ügyvédi etika és a letétkezelés szabályaival.

 


Share |

Leave a Comment
 

Luxembourg

Az EU Bíróság válogatott döntéseinek összefoglalói.

Kamatkalkulátor

A régi Ptk. 301. és 301/A., valamint az új Ptk. 6:47., 6:48. és 6:155. §-a alapján működő ingyenes kamatkalkulátor. A kamatkalkulátor segítségével késedelmi, ügyleti és vegyes kamatot tud számítani. A kamatkalkulátor használata nem igényel regisztrációt.