A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 65. § (1) bekezdése értelmében a Kormány rendeletben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősíthet gazdálkodó szervezeteket. 4/2012. (I. 30.) Korm. rendeletével a Kormány a MALÉV-et ilyen szervezetnek minősítette. A Cstv. 68. §-ára tekintettel erre azért kerülhetett sor, mert a Kormány megítélése szerint a veszteséges gazdálkodást eredményező okok miatt a vagyonhiány előreláthatólag nem szüntethető meg, a veszteségek halmozódása nem állítható meg, a gazdálkodó szervezet megmentési célú tulajdonosi vagy állami támogatásban nem részesíthető, de tevékenysége folyamatosságának és folytatásának érdekében közérdek fűződik a gazdálkodó szervezet vagyonának működő üzemként történő értékesítéséhez.


A Cstv. 65. § (2) bekezdése szerint az ilyen tárgyú kormányrendeletet csődeljárás esetén legkésőbb a csődeljárás kezdő időpontjától számított 15 napon belül, felszámolási eljárás esetén pedig legkésőbb a felszámolás kezdő időpontjától [27. § (1) bekezdés, 28. § (1) bekezdés] számított 30 napon belül hirdetheti ki. Mivel a kormányrendeletet 2012. január 30-án hirdették ki, és a kihirdetése napján 7 órakor lépett hatályba, levonható az a következtetés, hogy legkésőbb 2012. február 14-én a csődeljárás, avagy 2012. február 29-én a felszámolási eljárás megkezdődik. A kormányrendelet kihirdetésétől kezdve a gazdálkodó szervezet ellen a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhetnek.

 

Mi a csődeljárás?

A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet [Cstv. 1. § (2) bek.]. A fizetési haladék (moratórium) célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében. A fizetési haladék nem szünteti meg az adós és a hitelező közötti jogviszonyokból eredő jogokat és kötelezettségeket, de annak időtartama alatt a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése csak az e törvényben meghatározott eltérésekkel lehetséges. A fizetési haladék időtartama alatt az adós pénzfizetési kötelezettsége nemteljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények nem állnak be. A fizetési haladék tartama alatt a hitelezői követelések – ha a hitelező és az adós közötti szerződés másként nem rendelkezik – kamatoznak. A fizetési haladék időtartamával az adóssal szemben a külön jogszabályok szerinti, vagyoni igények érvényesítésére, ilyen igényekkel összefüggésben keresetindításra meghatározott határidők meghosszabbodnak [Cstv. 11. § (1), (4)-(6) bek.].

 

Mi a felszámolási eljárás?

A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek [Cstv. 1. § (3) bek.].

 

Speciális szabályok a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolásakor

Vagyonfelügyelőként, felszámolóként a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság jár el.

A 69. § szerint ha a felszámolást az adós kéri, a kérelemről 1 munkanapon belül a bíróság a külön jogszabályban meghatározott módon végzést tesz közzé a Cégközlönyben az adóst megillető rendkívüli moratóriumról, amelynek utalnia kell a rendkívüli vagyonfelügyelő kirendelésére és arra is, hogy az eljárás olyan, a Kormány által rendeletben stratégiailag kiemeltnek nyilvánított gazdálkodó szervezet ellen folyik, amelynek esetében a Cstv. 68–70. §-át is alkalmazni kell. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A rendkívüli moratórium a közzétételtől illeti meg az adóst. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.

A rendkívüli moratórium célja az adós működőképességének időleges biztosítása. A rendkívüli moratórium időtartama alatt a hitelezői követelések kamatoznak. A rendkívüli moratórium időtartama alatt kifizetéseket kizárólag a rendkívüli vagyonfelügyelő ellenjegyzésével (jóváhagyásával) lehet teljesíteni. A rendkívüli vagyonfelügyelő ellenjegyzi (jóváhagyja) a rendkívüli moratórium időtartama alatt esedékessé váló azon kifizetéseket, amelyek az adósnak a rendkívüli moratórium időtartama alatt a jelen törvény szerinti kiemelt tevékenysége folytatásához és a működőképessége fenntartásához szükségesek; a rendkívüli vagyonfelügyelő által ellenjegyzett kifizetések a rendkívüli moratórium alatt teljesíthetők. A rendkívüli vagyonfelügyelőt az adós pénzforgalmi számlái felett együttes rendelkezési jog illeti meg. A rendkívüli moratórium időszaka alatt az adóssal kötött szerződéseket az adóssal szerződő fél nem mondhatja fel, azoktól nem állhat el, továbbá ezen szerződések az adós fizetésképtelenségére, illetve a rendkívüli moratóriumra tekintettel nem szűnnek meg.


Ha az adós fizetésképtelen, a bíróság elrendeli a felszámolást. A felszámolást elrendelő végzésnek utalnia kell arra is, és a közzétételnek tartalmaznia kell azt is, hogy az eljárás olyan, a Kormány által rendeletben stratégiailag kiemeltnek nyilvánított gazdálkodó szervezet ellen folyik, amelynek esetében a jelen törvény 68–70. §-át is alkalmazni kell. A felszámolást elrendelő végzésben a bíróság a rendkívüli moratóriumot a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 90 napos időtartamra meghosszabbítja. A felszámolónak az adós vagyonát a stratégiailag kiemelt közszolgáltatási tevékenység, illetve az annak folytatásához fűződő közérdek érvényesítésének figyelembe vételével kell kezelnie. Az adós vagyonának értékesítésekor meg kell kísérelnie az ingatlan- és ingó vagyont, az ezek hasznosításával összefüggő immateriális javakat működő üzemként, a forgalomban elérhető legmagasabb áron értékesíteni.

 

Mit tehet az utas, ha a már repülőjegyet vett és a MALÉV a szerződést a csőd- avagy felszámolási eljárás elrendelése után nem teljesíti, vagyis törli a járatot?

A csődeljárás, illetve a rendkívüli moratórium ideje alatt a követelés nem érvényesíthető, azonban egy felszólító levelet mindenképpen érdemes írni. Ebben nem csupán a repülőjegy árának visszatérítését, hanem a járattörlés miatti követeléseket is meg lehet fogalmazni.


Amennyiben elrendelik a felszámolást, a követeléssel a felszámolóhoz kell fordulni. Ha a követelést a felszámoló nem tudja kielégíteni a cégvagyonból, a hoppon maradt utas két dolgot tehet:

A Cstv. 33/A. § alapján a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. A keresetben vagyoni biztosíték nyújtása is kérhető a hitelezők követelésének kielégítése céljából. Mentesül a felelősség alól a vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. Amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a beszámoló-készítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell.


Hivatkozhat a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 50. §-ára is. Eszerint a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetén nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a részvényes, aki ezzel visszaélt. A részvénytársaság azon részvényesei, akik korlátolt felelősségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért. A részvényesek felelőssége különösen akkor állapítható meg, ha a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni, továbbá ha az apportot a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el.


Share |

Leave a CommentTrackback
Leave a Comment
 

Luxembourg

Az EU Bíróság válogatott döntéseinek összefoglalói.

Kamatkalkulátor

A régi Ptk. 301. és 301/A., valamint az új Ptk. 6:47., 6:48. és 6:155. §-a alapján működő ingyenes kamatkalkulátor. A kamatkalkulátor segítségével késedelmi, ügyleti és vegyes kamatot tud számítani. A kamatkalkulátor használata nem igényel regisztrációt.