A felsőoktatási törvény 73-75. §-a taglalja a hallgatót megillető jogorvoslati jog gyakorlásának eseteit és feltételeit. Schmitt ügyében ezek a szabályok nem alkalmazandóak, tekintettel arra, hogy Schmitt vélhetően már (és még) nem áll hallgatói jogviszonyban a Semmelweis Egyetemmel.


A felsőoktatási törvény 105. § (1) bekezdése kimondja, hogy a miniszter (a jelen esetben dr. Réthelyi) törvényességi ellenőrzést gyakorol a nem állami felsőoktatási intézmények fenntartói tevékenysége felett. Itt tehát hangsúlyozottan a nem állami felsőoktatási intézményekről van szó, márpedig a Semmelweis Egyetem állami felsőoktatási intézmény. A (2) bekezdés szerint a miniszter a törvényességi ellenőrzési jogkörében – megfelelő határidő biztosításával – felhívja a fenntartót, hogy az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti kötelezettségének tegyen eleget. A (3) bekezdés kimondja, hogy a miniszter a törvényességi ellenőrzés eredményeképpen felfüggesztheti a felsőoktatási intézmény vizsgaszervezési jogát, ha az (1) bekezdésben szabályozott felhívása nem vezetett eredményre. (A törvény szerkesztési hibában szenved, hiszen az (1) bekezdés nem rendelkezik semmiféle miniszteri felhívásról; helyesen a (2) bekezdésre kellene hivatkozni, de ezen most lendüljünk túl.) A felfüggesztéssel egyidejűleg kezdeményeznie kell a bíróságnál a fenntartó mulasztásának megállapítását. A miniszter döntésének ki kell terjednie az érintett hallgatók tanulmányainak folytatásával, vizsgáival kapcsolatos kérdésekre.


A miniszter hatásköréről szólva a felsőoktatási törvény 103. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) indítványára a miniszter a bíróságnál – a 105. §-ban meghatározottak szerint – kezdeményezi a felsőoktatási intézmény által megszervezett vizsga eredményének, a kiállított bizonyítványnak, oklevélnek érvénytelenné nyilvánítását. Tehát e miniszteri jogkör csak a 105. § – azon belül a (3) bekezdés – szövegösszefüggésében értelmezhető. Vagyis ha a fenntartó a nem állami felsőoktatási intézményt nem a jogszabályokban, az intézményi dokumentumokban, a működés megkezdéséhez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti, és ezt a mulasztását a miniszteri felhívást követően sem orvosolja, akkor a miniszter felfüggesztheti a felsőoktatási intézmény vizsgaszervezési jogát és kezdeményezi a bíróságon a fenntartó mulasztásának megállapítását. Indokolt esetben a felsőoktatási intézmény által megszervezett vizsga eredményének, a kiállított bizonyítványnak, oklevélnek érvénytelenné nyilvánítását. Erre akkor kerülhet sor, ha pl. egy magánintézmény nem rendelkezik megfelelő minősítésű oktatói gárdával, vagyis ha az oktatás színvonala a MAB által megkövetelt szint alatt marad. Ez esetben lehet a magánintézményben szervezett vizsgák, az általa kiállított bizonyítványok, oklevelek érvénytelenné nyilvánítását kérni a bíróságtól. Nem véletlen, hogy a 103. § (2) bekezdése szerint erre a MAB indítványára kerül sor. Kiemelendő, hogy a bíróságtól nem egy konkrét hallgató vizsgájának, oklevelének érvénytelenné nyilvánítását lehet kérni, hanem intézményi szinten kell a hiányosságokkal kapcsolatos jogkövetkezményeket megállapítani.


A levonandó következtetés az, hogy a felsőoktatási törvény 103. § (2) bekezdése az állami fenntartású Semmelweis Egyetem vonatkozásában nem értelmezhető. Ez azzal jár, hogy a Schmitt kisdoktori címének visszavonásával kapcsolatos döntésben sem a MAB-nak, sem a miniszternek nem kellett szerepet vállalnia.


A kisdoktori cím (és általában a tudományos fokozatok) visszavonásának okait jogszabály nem rendezi. E körben a felsőoktatási intézmények és a tudományos közösség belső szabályai irányadóak. Ezt az értelmezést támasztja alá az Alaptörvény X. cikk (2) bekezdése, miszerint tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak. Az eljárási szabályokat generális jelleggel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) tartalmazza. A Ket. 12. § (3) bekezdés e) pontja szerint a Ket. alkalmazása szempontjából közigazgatási hatóság a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet, köztestület vagy személy. Ugyanezen szakasz (2) bekezdés a) pontja pedig úgy rendelkezik, hogy közigazgatási hatósági ügy minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez. Ebbe az igen széles közigazgatási hatósági ügy definícióba a kisdoktori cím visszavonása belefér. Ez pedig azt jelenti, hogy a Schmitt kisdoktori címét visszavonó egyetemi határozat meghozatala során be kellett tartani a Ket. szabályait. Schmittet – mivel az ügy jogát vagy jogos érdekét érinti – megilletik az ügyfél jogai, így többek között az, hogy a Ket. 109. §-a alapján a döntés bírósági felülvizsgálatát kezdeményezze jogszabálysértésre hivatkozással.


A Semmelweis Egyetem fenntartója az állam. Az állam nevében a fenntartói jogokat az oktatásért felelős miniszter (tehát dr. Réthelyi) gyakorolja (felsőoktatási törvény 7. § (4) bekezdés). A törvény 115. § (5) bekezdése értelmében a fenntartó – megfelelő határidő tűzésével – felhívja a felsőoktatási intézmény vezetőjét a jogszabálysértő döntés orvoslására, a szükséges intézkedés meghozatalára. Ugyanezen szakasz (9) bekezdése alapján a fenntartó bírósági eljárást kezdeményezhet, ha a felsőoktatási intézmény a felhívásnak nem tesz eleget.


Vagyis a Schmitt kisdoktori címét visszavonó egyetemi határozat két módon kerülhet a bíróság elé: vagy a Ket. 109. §-a alapján maga az érintett indít keresetet, vagy a felsőoktatási törvény 115. § (9) bekezdése alapján a miniszter kezdeményez nemperes eljárást. Hangsúlyozandó, hogy a bíróság kizárólag az eljárás törvényességét vizsgálhatja, tudományos (tartalmi) kérdésekben nem dönthet.

 

A harmadik - elvi - lehetőséget az ügyészségi törvény 29. §-a rejti. Ennek (1) bekezdése szerint az ügyész ellenőrzi a közigazgatási hatóságok, valamint a bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek által hozott egyedi, bíróság által felül nem bírált jogerős vagy végrehajtható döntések, valamint hatósági intézkedések törvényességét. A (2) bekezdés alapján - ha törvény másképp nem rendelkezik - az ügyész a közigazgatási hatósági döntés érdemére kiható törvénysértés esetén felhívással él a törvénysértés megszüntetése érdekében. Az (5) bekezdés szerint a felhívás eredménytelensége esetén az ügyész az alapügyben hozott jogerős döntést támadhatja meg bíróság előtt. Hangsúlyozni kell, hogy az egyetemet megillető autonómiára (felsőoktatási törvény 1. §) tekintettel egy esetleges ügyészi beavatkozással szemben súlyos alkotmányossági aggályok merülhetnek fel.

 

Mindennek semmi köze ahhoz, hogy a szerzői jogok megsértése miatt keresettel élhetnek Schmitt ellen azon szerzők (illetve örököseik), akiknek szellemi alkotását kisdoktori értekezésében sajátjaként tüntette fel.  Az Alaptörvény 12. cikk (1) bekezdésének azon kitétele, miszerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, nem ad felmentést a szerzői jogi, és általában véve a magánjogi szabályok megsértésének jogi következményei alól.

 

Ugyanakkor továbbra is úgy véljük, hogy Schmitt ügye egy alapvetően erkölcsi és politikai problémát vet fel, amit nem a jognak kell megoldania.


Share |

Leave a CommentTrackback
Leave a Comment
 

Luxembourg

Az EU Bíróság válogatott döntéseinek összefoglalói.

Kamatkalkulátor

A régi Ptk. 301. és 301/A., valamint az új Ptk. 6:47., 6:48. és 6:155. §-a alapján működő ingyenes kamatkalkulátor. A kamatkalkulátor segítségével késedelmi, ügyleti és vegyes kamatot tud számítani. A kamatkalkulátor használata nem igényel regisztrációt.