Blogunkban a vöröscsillag-ügyben hozott strasbourgi ítélet fogadtatása kapcsán már foglalkoztunk az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletek végrehajtásának kérdésével. A tényleges életfogytiglan (TÉSZ) intézményét egyezménysértőnek nyilvánító Magyar-ítélet ismételten előhívta politikusaink sportszerűtlen megnyilvánlásait.

Mindenek előtt egy félreértést kell eloszlatni: az Emberi Jogok Európai Bíróságának (Strasbourg) semmi köze sincs az Európai Unióhoz (Brüsszel), így nem tévesztendő össze az Európai Unió Bíróságával (Luxembourg). A különségekről részletesen itt. Tehát nagyfokú tájékozatlanságról tesz tanúbizonyságot az, aki azt állítja, hogy a TÉSZ az Európai Unió jogrendszerébe ütküzik. Az uniós jog ezt a kérdést ugyanis közvetlenül nem rendezi.

2014. május 20-i ítéletében a strasbourgi fórum arra a megállapításra jutott, hogy embertelen és megalázó - és így az európai emberi jogi egyezmény 3. cikkébe ütközik - a TÉSZ kiszabása, mivel e jogintézmény megfosztja az elítéltet annak reményétől, hogy indokolt esetben feltételes szabadságra bocsássák. Vagyis abban a tudatban kell ítéletét kitöltenie, hogy tudja: élve nem szabadulhat. A Bíróság álláspontja szerint ezt a reménytelenséget a kegyelem jogintézménye sem tudja orvosolni. Ugyanis a hazai szabályozás nem kötelezi sem az igazságügyi minisztériumot, sem a kegyelmi jogkört gyakorló köztársasági elnököt annak mérlegelésére, hogy a végrehajtási kegyelmet kérő elítélt további fogvatartása legitim büntetésvégrehajtási okokból indokolt-e. Az indokolás elmaradása miatt nem lehet tudni, hogy a kegyelem tárgyában meghozott köztársasági elnöki döntés milyen ténybeli alapokon nyugszik és milyen szempontok mérlegelésének eredménye. Ezért a Bíróság úgy találta, hogy a kegyelem jogintézménye jelenleg nem teszi lehetővé a TÉSZ-re ítélt fogvatartott számára, hogy tudja: mit kell tennie és milyen feltételeknek kell megfelelnie a feltételes szabadságra bocsáthatóság érdekében. Így a hatályos szabályozás nem veszi figyelembe a fogvatartott személyiségében bekövetkezett pozitív változásokat és az általa a társadalmi beilleszkedés terén elért eredményeket, még ha ezek igen jelentősek is.

Ez azt jelenti, hogy az egyezménysértés már az TÉSZ jogerős kiszabásakor megvalósul. Magyar László ügyében a Bíróság úgy látta, hogy az egyezménysértés tényének megállapítása kellő elégtételt jelent a kérelmezőnek, így kártérítést nem ítélt meg. Azonban egy olyan TÉSZ-re ítélt kérelmező, aki 15-20 év leülése után fordul a későbbiekben a Bírósághoz, többmillió forintos kártérítésre számíthat. Jelenleg a TÉSZ-re ítélteket természetesen nem kell haladéktalanul feltételes szabadságra bocsátani a strasbourgi ítélet alapján. A magyar bíróságok továbbra is kiszabhatnak életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést. A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét azonban ítéletükben nem zárhatják ki. Minden életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személy, így a TÉSZ-esek számára is lehetővé kell tenni, hogy további fogvatartásának indokoltságát bizonyos időközönként felülvizsgálják. A felülvizsgálat természetesen nem jelenti azt, hogy az elítéltnek alanyi joga lenne arra, hogy meghatározott idő elteltével feltételes szabadságra bocsássák, hiszen határozatlan idejű szabadságvesztésre ítélték. Ha a felülvizsgálat alapján megállapítható, hogy az elítélt továbbra is veszélyes a társadalomra, nincs akadálya annak, hogy akár élete végéig is rács mögött maradjon. Szó sincs tehát arról, hogy a strasbourgi ítélet következtében közveszélyes bűnözőket kellene a társadalomra szabadítani.

A Bíróság ítélete kötelezettséget jelent Magyarország számára a nemzeti jogrendszer egyezménysértő intézményeinek módosítására. A hatályos magyar szabályozás ugyanis magában hordozza a sorozatos egyezménysértés lehetőségét. Ezért a jogalkotónak lépnie kell. A TÉSZ alkotmányos alapját az Alaptörvény IV. cikk (2) bekezdése képezi. Eszerint tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. A strasbourgi ítélet miatt az Alaptörvény módosítása nem feltétlenül szükséges. Mindenképpen módosítani kell azonban a Btk. 42. és 43. §-át, és hatályon kívül kell helyezni a Btk. 44. §-át. Vagyis a TÉSZ-t ki kell venni a büntetőjog szankciórendszeréből. A magyar bíróságok által kiszabható legsúlyosabb büntetés az olyan életfogytig tartó szabadságvesztés lesz, amelynél a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a bíróság 40 évben határozza meg.

Ha a strasbourgi ítéletet a magyar kormány nem tartja elfogadhatónak, fellebbezhez a Bíróság Nagykamarájához. Ha pedig ott sem születik a kormánynak kedvező döntés, akkor lehet választani: vagy úriemberként végrehajtjuk a jogerős ítéletet, vagy kilépünk az Európa Tanácsból. A bíró köpködése, leidiótázása azonban a futballstadionban is elfogadhatatlan.


Share |

Leave a CommentTrackback
Leave a Comment
 

Luxembourg

Az EU Bíróság válogatott döntéseinek összefoglalói.

Kamatkalkulátor

A régi Ptk. 301. és 301/A., valamint az új Ptk. 6:47., 6:48. és 6:155. §-a alapján működő ingyenes kamatkalkulátor. A kamatkalkulátor segítségével késedelmi, ügyleti és vegyes kamatot tud számítani. A kamatkalkulátor használata nem igényel regisztrációt.