Mit vár tőlünk Brüsszelben valójában?

Az Európai Unió Tanácsa 2015. szeptember 22-én fogadta el határozatát 120 ezer, Olaszországban, illetve Görögországban nemzetközi védelem iránti kérelmet előterjesztő menekült más tagállamokba, köztük Magyarországra történő áthelyezéséről. A határozat alapján Magyarországnak a két tagállamból legfeljebb összesen 1 294 menekültet kellett volna befogadnia Minden egyes, e határozat alapján áthelyezett személy után az áthelyezési céltagállam 6 000 EUR átalányösszegben részesül. A Tanács ezt a határozatát az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikke (3) bekezdés alapján fogadta el. Ez kimondja, hogy ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében átmeneti intézkedéseket fogadhat el. A Szerződés 80. cikke értelmében az Unió határellenőrzéssel, menekültüggyel és bevándorlással kapcsolatos politikáira és azok végrehajtására a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos megosztásának elve tekintendő irányadónak, és az Unió e területen elfogadott jogi aktusaiban megfelelő módon rendelkezni kell ennek az elvnek az érvényesítéséről. A Szerződést amelyet a Lisszaboni Szerződés módosított átfogóan, Magyarország az Európai Unió tagjaként aláírta és ratifikálta. Vagyis a Szerződés rendelkezései nemzetközi jogi értelemben kötelezik Magyarországot mint szerződő felet.


Egy tisztességes válasz

Magyarország a 2015. szeptember 22-i határozatot a luxembourgi székhelyű EU Bíróság előtt megtámadta arra hivatkozással, hogy azt nem a megfelelő eljárásban fogadta el a Tanács. Teljesen megszokott dolog, hogy egy tagállam a Bíróság támadja meg az uniós szervek neki nem tetsző határozatát. Erre a Szerződés lehetőséget biztosít. A kereset benyújtásakor Magyarország a Szerződés szerint járt el, vagyis az uniós jog szabályai szerint játszott.

 

Egy tisztességtelen válasz

Nem tudjuk, hogy a Bíróság miként fog dönteni a magyar keresetről, azonban az már most elmondható, hogy a népszavazás kiírása, de leginkább az esetleges alaptörvénymódosítás összeegyeztethetetlen az uniós joggal. A Szerződés 78. és 80. cikke alapján ugyanis nyilvánvaló, hogy az Európai Unió Tanácsa - amelyben a magyar Kormány képviselője is helyet foglal - migrációs szükséghelyzetben igenis elfogadhat átmeneti intézkedéseket, amelynek végrehajtásakor a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos megosztásának elve tekintendő irányadónak. Vagyis a Szerződés, amelynek Magyarország is aláírója, általánosságban felhatalmazza az Európai Unió Tanácsát, hogy a megfelelő eljárásban a menedékkérők tagállamok közötti szétosztására kvótákat határozzon meg.

A nemzetközi jognak alapelve, hogy egyetlen szerződő fél sem hivatkozhat saját hazai jogszabályaira annak érdekében, hogy mentesüljön valamely nemzetközi jogi kötelezettsége alól. Nincs ez másként az uniós jogban sem: ha egy tagállam valamely jogszabálya, esetleg az alkotmánya az uniós joggal összeegyeztethetetlen rendelkezéseket tartalmaz, akkor a tagállamnak vagy már a csatlakozáskor jeleznie kell a problémát és derogációt (kivételt) kell kialkudnia magának a csatlakozási tárgyalások során, vagy módosítania kell a belső jogszabályait, de legalábbis el kell tekintenie azok alkalmazásától, vagy ki kell lépnie. Ha egy tagállam nem hajtja végre az uniós jogot, a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít ellene és végső soron a luxembourgi Bíróság kötelezi a szabályok betartására. A makacskodó tagállamnak napi többezer euróra rúgó kényszerítő bírságot kell fizetnie az ítélet végrehajtásáig. Vagyis amíg a klub tagjai vagyunk, be kell tartanunk a klub szabályait. A legnagyobb fokú rosszhiszeműség jele lenne utólag az Alaptörvény szintjén rögzíteni egy olyan indokot, amelyre hivatkozással megpróbálnánk kibújni a szerződéses kötelezettségek teljesítése alól. Miként fent bemutattuk, ez az uniós jog szempontjából nem vezethet eredményre. Ugyanakkor rendkívül kedvezőtlen képet festene rólunk: azt üzennénk, hogy az Unió pénzét elfogadjuk, a szabályait nem, vagyis lényegében potyautasok vagyunk. Végül az alaptörvénymódosítás jogalkalmazási zavarokhoz vezethet itthon, hiszen a magyar jogalkalmazónak az uniós jog és az azzal ellentétes hazai jog szabályai egyszerre kellene alkalmaznia. Egy jól működő jogállamban és egy jóhiszemű uniós tagállamban az uniós jog és a nemzeti jog ellentmondásait a nemzeti jog szabályainak módosításával, illetve az uniós joggal konform értelmezésével igyekeznek megszüntetni és a jogalkotónak soha nem jutna eszébe ezeket az ellentmondásokat mesterségesen szaporítani.


A kvótanépszavazásnak és az esetleges alaptörvénymódosításnak csak akkor van értelme, ha búcsút intünk az Európai Uniónak.


Share |

Leave a CommentTrackback
Leave a Comment
 

Luxembourg

Az EU Bíróság válogatott döntéseinek összefoglalói.

Kamatkalkulátor

A régi Ptk. 301. és 301/A., valamint az új Ptk. 6:47., 6:48. és 6:155. §-a alapján működő ingyenes kamatkalkulátor. A kamatkalkulátor segítségével késedelmi, ügyleti és vegyes kamatot tud számítani. A kamatkalkulátor használata nem igényel regisztrációt.