Aki nyolc év óta hamis diplomával tölt be egy adott munkakört (pl. hamis diploma benyújtásával nyert el egy főnővéri álláshelyet egy kórház intenzív osztályán), büntetőjogi és munkajogi következményekkel számolhat. Polgári jogi értelemben azonban nem felel. A munkáltató ügyfelei (betegei) által esetlegesen elszenvedett károkért a munkáltató köteles helytállni.

Büntetőjogi következmények

Aki hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő [Btk. 274. § (1) bekezdés b) pont]. A hamis vagy hamisított diplomával pályázik egy állásra, elköveti az okirathamisítás bűntettét.

Ennél érdekesebb a csalás kérdése. A Btk. 318. § (1) bekezdésében meghatározott csalást az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalás jelentős kárt okoz [Btk. 318. § (5) bekezdés a) pont]. A Btk. 137. §. 5. pontja szerint kár a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés. A kár jelentős, ha kétmillió forintot meghalad, de ötvenmillió forintot nem halad meg [Btk. 138/A. § c) pont]. Megállapítható, hogy az elkövető a magasabb beosztás betöltésére való alkalmassága tekintetben megtévesztette a munkáltatóját, s így – azzal okozati összefüggésben – a neki jogszerűen járó jövedelemnél, a hamis főiskolai oklevél bemutatásától kezdődően, magasabb bérezésben részesült. Olyan juttatásban, melyet a munkáltató vagy a Magyar Államkincstár a valóságos tények ismeretében nem finanszírozott volna.

A Btk. 318. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetési tevékenységét érintően a jogirodalomban eltérő nézetek alakultak ki. Az egyik, a múlt század fordulójára visszanyúló megközelítés szerint a csalás két részből álló tevékenységfolyamat, amelynek a megtévesztés (tévedésbe ejtés) csak az első fázisa, annak befejezettségéhez egy további mozzanat is szükséges, nevezetesen a károkozás. Ezzel szemben az ítélkezési gyakorlatban jelenleg is uralkodó elmélet kizárólag a tévedésbe ejtést vagy a tévedésben tartást tekinti elkövetési magatartásnak. Márpedig e felfogásbeli különbözőségnek a folytatólagosság, illetve az üzletszerűség vizsgálatakor kiemelt jelentősége van.

Az elkövető egyetlen alkalommal tévesztette csak meg a munkáltatóját, amikor – hamis közokirat felhasználásával – azt a látszatot keltette, mintha felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezne. Ezt követően a kár folyamatosan, halmozódó jelleggel állt be, minden hónapban növekedve azzal az összeggel, amelyet a munkáltató vagy a Magyar Államkincstár kellő jogi alap nélkül kiutalt. Ezzel együtt azonban a bűncselekmény elkövetési magatartásának a megvalósítására csak egyszer került sor.

Az elkövető azon mulasztása, hogy utóbb, a jogosulatlanul megnövelt illetményének havonta ismétlődő felvételekor a munkáltatóját meghagyta helytelen elképzelésében, tévedésben tartásként semmiképpen nem értékelhető. Elsősorban azért, mert ezen elkövetési magatartás megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a létező tévedés az elkövetőtől függetlenül keletkezett, aki ezt kihasználva, a tévedést nem oszlatja el, vagy – éppen ellenkezőleg – azt még meg is erősíti. A jelen esetben nem erről volt szó. Ezen túlmenően nyilvánvalóan nem elvárható az sem, hogy az elkövető saját vagyon- és közbizalom elleni bűncselekményét maga leplezze le.

A Btk. 12. § (2) bekezdésében írtak szerint folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el. Ehhez hasonlóan a bűncselekmények ismétlődése – figyelemmel a Btk. 137. § 9. pontjára – az üzletszerűségnek is feltétele, azt egyetlen bűnelkövetés nem alapozza meg. Ez okból tehát - mivel az elkövető terhére egyetlen elkövetési magatartás (tévedésbe ejtés) megvalósítása volt csak róható, a részcselekmények a bűncselekmény valamennyi tényállási elemével külön-külön nem rendelkeztek – nincs jogi lehetőséget a folytatólagosság vagy üzletszerűség megállapítására. Így a szóban forgó bűncselekmény a Btk. 318. § (1) bekezdésében meghatározott és az (5) bekezdés a) pontja szerinti csalás bűntettének minősül.

Így tehát egyetlen magatartásával – a hamis diploma pályázatkor történő benyújtásával – az elkövető két bűncselekményt is elkövetett: a Btk. 274. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző és aszerint minősülő közokirat-hamisítás bűntettét és 1 rendbeli, a Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző, az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő csalás bűntettét. A büntethetőség elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év elteltével [Btk. 33. § (1) bekezdés b) pont]. Az elévülés határidejének kezdő napja befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul [Btk. 34. § (1) bekezdés b) pont]. Erre tekintettel a közokirat-hamisítás bűntette három, a csalás bűntette öt év alatt elévül. Ha tehát a hamis diploma felhasználása (benyújtása) óta több mint öt év eltelt úgy, hogy büntetőeljárás nem indult, akkor az elkövető az elévülés miatt nem büntethető.

Természetesen más kérdés az, hogy munkája során az elkövető szegett-e szakmai szabályt. Aki ugyanis foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki [Btk. 171. § (1) bekezdés], elköveti a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekményét. A büntetőjogi felelősséget azonban csak konkrétan lehet vizsgálni, az absztrakt, távoli veszély a bűncselekmény megállapításához nem elegendő.

A diploma nélküli munkavégzés csupán egyetlen szakma, az orvosi esetében valósít meg önmagában bűncselekményt. A Btk. 285. § (1) bekezdése szerint aki jogosulatlanul, ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet fejt ki, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ezt nevezi a büntetőjog kuruzslásnak. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a kuruzslást az orvosi gyakorlatra jogosultság színlelésével követik el [Btk. 285. § (2) bekezdés]. E § alkalmazásában orvosi gyakorlatra jogosult az, akinek hazai egyetemen szerzett vagy külföldi egyetemen szerzett és honosított (egyenértékűségi záradékkal ellátott) orvosi oklevele van, illetőleg az a külföldi állampolgár, aki az egészségügyért felelős miniszter engedélye alapján oklevelének honosítása nélkül fejthet ki orvosi tevékenységet, feltéve mindegyik esetben, hogy nem áll az orvosi tevékenységtől eltiltás hatálya alatt [Btk. 285. § (3) bekezdés].

 

Munkajogi következmények

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) mögöttes joganyaga a Munka Törvénykönyvéről 1992. évi XXII. törvény (Mt.). Az Mt. 8. § (1) bekezdés kimondja, hogy semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba, vagy egyébként jogszabályba ütközik. Ha a semmisség a felek és a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem orvosolható, a semmisséget hivatalból kell figyelembe venni. A Kjt. egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról szóló 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a főnővéri munkakör betöltését felsőfokú végzettséhez köti.

A közalkalmazott az általa betöltött főnővéri munkakörhöz előírt végzettséggel, szakképzettséggel nem rendelkezett, és ezen előírás alól felmentést sem kapott. A munkáltató ennek ellenére foglalkoztatta, így a közalkalmazotti jogviszony érvénytelenségét kell megállapítani, figyelemmel a Kjt. 2. § (3) bekezdésében, és 3. §-ában foglaltak alapján alkalmazandó Mt. 8. § (1) bekezdésében rögzítettekre is.

Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt a munkáltató köteles azonnali hatállyal felszámolni [Mt. 10. § (1) bekezdés]. Az érvénytelen jogviszony felszámolása esetén a jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei nem alkalmazhatók, hanem a felmentéssel történő megszüntetés esetén járó juttatások igényelhetőek.

 

Polgári jogi felelősség

Ha alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős [Ptk. 348. § (1) bekezdés].

 

 


Share |

 

Luxembourg

Az EU Bíróság válogatott döntéseinek összefoglalói.

Kamatkalkulátor

A régi Ptk. 301. és 301/A., valamint az új Ptk. 6:47., 6:48. és 6:155. §-a alapján működő ingyenes kamatkalkulátor. A kamatkalkulátor segítségével késedelmi, ügyleti és vegyes kamatot tud számítani. A kamatkalkulátor használata nem igényel regisztrációt.