Gulyás Gergelynek az „emberiesség elleni bűncselekmények” elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslata szerint a nürnbergi nemzetközi katonai törvényszéknek a Londoni Megállapodáshoz (1945. augusztus 8.) csatolt Alapokmányában meghatározott, „emberiesség elleni bűncselekményekre” a magyar büntető törvénykönyv (Btk.) elévülhetetlenségre vonatkozó passzusát kellene alkalmazni. Az „emberiesség elleni bűncselekmények” elévülésének kizárását az 1968-as New York-i Egyezmény rögzíti, amelyet Magyarországon az 1971. évi 1. törvényerejű rendelettel ki is hirdettek.

 

A törvényjavaslat 2. §-a közli az Alapokmány 6. cikkének hiteles szövegét és annak hivatalos magyar fordítását. Eszerint az Alapokmány 6. cikk (c) pontja a következőképpen határozza meg az „emberiesség elleni bűncselekmények” fogalmát: bármely polgári lakosság tagja ellen, a háború előtt vagy alatt elkövetett emberölés, kiirtás, rabszolgaságba taszítás, áttelepítés és embertelen cselekedetek, valamint a Törvényszék hatáskörébe tartozó más bűncselekmény végrehajtása során vagy azzal összefüggésben elkövetett politikai, faji, vagy vallási alapon történő üldözés, függetlenül attól, hogy sérti-e az elkövetés országának jogát. Az 1971. évi 1. tvr. magát az Alapokmányt nem hirdette ki; a lex Biszku lenne az első magyar jogszabály, amely az Alapokmány 6. cikkét hivatalosan közzéteszi. Már most jelezzük, hogy a törvényjavaslat 2. §-ában szereplő fordítás történelmietlen, egyfajta hamisítás, hiszen 1945-ben senkinek sem jutott volna eszébe az „emberiesség elleni bűncselekmények” kifejezés használata. A magyar jogi szaknyelvben az „emberiség elleni bűncselekmények” a helyes és bevett terminus technicus; az „emberiesség elleni bűncselekmények” fogalmát csak a legutóbbi időben kezdte el használni néhány elméleti szakember. A törvényjavaslat megszünteti a terminológiai pluralizmust, és hivatalossá teszi a helytelen szóhasználatot.

 

Az Alkotmánybíróság töretlen joggyakorlata alapján „a háborús és emberiség elleni bűncselekmények megbüntetésére vonatkozó nemzetközi kötelesség a teljes kógens nemzetközi joganyagra vonatkozik”. Ez a kötelező joganyag felöleli a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, vagyis a nemzetközi szokásjogot és a nemzetek közössége által elismert általános elveket is. Amely állam ezeket a nemzetközi bűncselekményeket üldözi és megbünteti, a nemzetek közösségének mandátuma alapján cselekszik a nemzetközi jogban megállapított feltételek szerint, „függetlenül attól, hogy a belső jog tartalmaz-e hasonló bűncselekményeket, vagy hogy a megfelelő egyezményeket az egyes országok belső joggá tették-e”. Mivel az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint „a háborús bűncselekmények és emberiség elleni bűncselekmények tényállását és büntethetőségük feltételeit is a nemzetközi jog határozza meg [...]”, ezért azok értelmezését is a nemzetközi jog szabályainak és elveinek alapján kell elvégezni.

 

Ebből a szempontból a törvényjavaslat teljességgel redundáns, hiszen – mint arra az Alkotmánybíróság is rámutatott – semmiféle nemzeti jogalkotásra sincs szükség az emberiség elleni bűncselekmények üldözéséhez, az ezen bűncselekmények el nem évülését kimondó New York-i Egyezmény pedig már 1971-ben a magyar jogrendszer részévé vált. Ettől persze a törvényjavaslatot el lehet fogadni, nem ez lesz az egyetlen felesleges jogszabály a corpus iuris hungarici-ban. A hirtelen felindulásból elkövetett jogalkotás igazi veszélye az, hogy az emberi jogok újabb megsértésére sarkallhat. A törvényjavaslat kidolgozói szándéka szerint az új törvény megteremti annak lehetőségét, hogy felelősségre vonják az 1956-os forradalmat követően lefolytatott politikai perek bíráit és megrendelőit (köztük Biszku Béla egykori belügyminisztert). Gulyás Gergely korábban azt mondta, a jogszabály hatálybalépése után a Fidesz-frakció megteszi majd a szükséges intézkedéseket az eljárások megindításához. A politika által szorgalmazott felelősségrevonással azonban könnyű belefutni egy újabb strasbourgi pofonba.

 

Emlékeztetőül: az európai emberi jogi egyezmény 7. cikke a következőkképen rendelkezik:

„1. Senkit sem szabad elítélni olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése idején a hazai vagy nemzetközi jog alapján nem volt bűncselekmény. Ugyancsak nem lehet a bűncselekmény elkövetése idején alkalmazható büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni.

2. Ez a Cikk nem zárja ki valamely személy bíróság elé állítását és megbüntetését olyan cselekmény vagy mulasztás miatt, amely elkövetése idején a civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek szerint bűncselekmény volt.”

 

A strasbourgi bíróság gyakorlata szerint az egyezmény 7. cikke nem korlátozódik a büntetőjog vádlott számára hátrányos visszaható hatályú alkalmazásának tilalmára: általánosabban magában foglalja azt az elvet, hogy bűncselekményt csak jog határozhat meg, és büntetést csak jog írhat elő (nullum crimen, nulla poena sine lege), valamint azt az elvet, hogy a büntetőjogot nem lehet kiterjesztően, a vádlott terhére értelmezni, például analógia útján. Ezen elvekből következik, hogy a bűncselekménynek jog által pontosan meghatározottnak kell lennie. Ez a követelmény akkor teljesül, ha az egyén a releváns rendelkezés megfogalmazásából – és, szükség esetén, a bíróságok e rendelkezéssel kapcsolatos értelmezésének segítségével, illetve tájékoztató jogi tanács útján – tudhatja, hogy milyen cselekmények és mulasztások vonnak maguk után büntetőjogi felelősséget. A „jogról” szólva a 7. cikk olyan fogalomra utal, amely magában foglalja mind az írott, mind a nem írott jogot, és minőségi követelményeket is támaszt, nevezetesen a hozzáférhetőség és az előreláthatóság követelményét.

 

Az emberi jogi bíróság feladata lesz annak vizsgálata, hogy elkövetésének időpontjában a kérelmező cselekménye olyan bűncselekményt valósított-e meg, amelyet a hazai vagy a nemzetközi jog kellő hozzáférhetőséggel és előreláthatósággal határozott meg. A hozzáférhetőség vonatkozásában vizsgálat tárgya lesz, hogy a nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék Alapokmányát Magyarországon kihirdették-e, vagy egyébként megismerhető volt-e 1956-ban. Gyanús, hogy a törvényjavaslat 2. §-a tartalmazza az Alapokmány 6. cikkének hiteles szövegét és annak hivatalos magyar fordítását; erre semmi szükség nem lenne, és a fordítás manipulására lehetőség sem adódna, ha a szöveget korábban kihirdették volna magyarul. Az Alapokmány szövegének 1956-os hozzáférhetőségének problémája lehet az egyik olyan banánhéj, amelyen Biszkuék felelősségre vonása elcsúszhat.

 

Ami azt a kérdést illeti, hogy előre látható volt-e, hogy a cselekmény, amely miatt a kérelmezőt elítélték, emberiség elleni bűncselekménynek minősül, az emberi jogi bíróság azt fogja megvizsgálni, hogy a kérelmező terhére rótt cselekmény elkövetésének időpontjában minősülhetett-e „emberiség elleni bűncselekmény”-nek abban az értelemben, ahogyan e fogalmat 1956-ban értették. E körben vizsgálnia kell azt, hogy a kérelmező e bűncselekmény alapján történt elítélésének kellően egyértelmű alapja volt-e, figyelembe véve a nemzetközi jog e kérdéssel kapcsolatos, releváns időszakbeli állapotát.

 

Az Alapokmány 6. cikk (c) pontjában az emberiség elleni bűncselekményekre háborúval összefüggésben történik utalás. Továbbá, egyes jogtudósok szerint az ilyen bűncselekmény megvalósulásához a diszkrimináció, illetve „üldözés” elemének megléte is szükséges valamely azonosítható személycsoport vonatkozásában, ez utóbbi fogalma alatt valamilyen formájú állami intézkedést vagy politikát értve. A strasbourgi bíróságnak a Korbély-ítéletben kifejtett álláspontja szerint ezen kritériumok egyike – a fegyveres konfliktushoz kapcsolódás, illetve ilyen kapcsolat megléte – 1956-ban már nem lehetett releváns.

 

Azonban a többi kritérium releváns maradt, nevezetesen az a követelmény, hogy az adott bűncselekmény nem lehet elszigetelt vagy elszórtan jelentkező, hanem „állami intézkedés vagy politika”, illetve a polgári lakosság elleni széles körű és szisztematikus támadás részét kell, hogy képezze. Komoly kétségek merülnek a tekintetben, hogy az 1956-os forradalmat követően lefolytatott politikai perek előkészítése és levezénylése ennek a követelménynek megfelel-e. A törvényjavaslat kidolgozója szerint az 1956-ot követő megtorlások az emberiesség elleni bűncselekmények kategóriáján belül a politikai alapon történő üldözést, illetve – a jogellenes eljárás keretében történt kivégzésre tekintettel – az emberölést meríthetik ki. A mi álláspontunk szerint ez a fajta kreatív jogértelmezés a büntetőjog rendszerével összeegyeztethetetlen. Hogy melyik értelmezés helyes, azt először az eljáró magyar bíróságok fogják eldönteni, megfelelő kérelem esetén azonban a végső szót az emberi jogi bíróság fogja kimondani.


 


Share |

 

Luxembourg

Az EU Bíróság válogatott döntéseinek összefoglalói.

Kamatkalkulátor

A régi Ptk. 301. és 301/A., valamint az új Ptk. 6:47., 6:48. és 6:155. §-a alapján működő ingyenes kamatkalkulátor. A kamatkalkulátor segítségével késedelmi, ügyleti és vegyes kamatot tud számítani. A kamatkalkulátor használata nem igényel regisztrációt.