A Nemzeti Együttműködés Rendszerének közjogi alapjait lefektető új alkotmány 2012. január 1-jén lép hatályba. Az Alaptörvény „Nemzeti Hitvallás” című preambulumában az alkotmányozók kijelentik, hogy „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését.”

Az Alaptörvény A) cikke értelmében hazánk neve Magyarország. A jelenleg hatályos Alkotmány különbséget tesz az ország mint földrajzi egység (Magyarország) és az állam mint közjogi entitás (Magyar Köztársaság) között. 2012. január 1-jétől ez a különbségtétel megszűnik: igaz, hogy Magyarország államformája továbbra is köztársaság lesz, az állam és az ország elnevezése között azonban nem lesz eltérés.

A Nemzeti Ügyek Kormánya 2011. október 21-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat 16. §-a szerint Magyarországon az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják: a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság és a közigazgatási és munkaügyi bíróság.

Összehasonlításul: a jelenlegi igazságszolgáltatási rendszer is négyszintű, tehát 2012. január 1-jétől a Legfelsőbb Bíróság helyett lesz Kúria, (az ítélőtábla nem változik), a fővárosi és megyei bíróság helyett törvényszék és a kerületi, városi bíróság helyett járásbíróság. (A közigazgatási bíróság kiemeléséről és a munkaügyi bírósággal történő összevonásáról most nem ejtenénk szót.) Lényegében tehát a bíróságok elnevezése az Alaptörvény hatálybalépésével egyidejűleg visszatér az 1949-es alkotmány előtti rendszerhez. Ez logikus folyománya annak, hogy a Nemzeti Hitvallás kinyilvánítja az 1949-es alkotmány érvénytelenségét és hogy az új állam megálmodói az alkotmányos állami folytonosság fonalát a Horthy-korszakbeli állapotok szerint kívánják felvenni. [A nyilasok bukása és a kommunisták hatalomra kerülése (1945-1948), valamint a kommunisták bukása és az Alaptörvény elfogadása (1989-2011) közötti demokratikus időszakokok nem férnek bele a Nemzeti Hitvallás történelemszemléletébe, illetve a Nemzeti Együttműködés Rendszerének legitimációs törekvéseibe, de erről mások sokkal kompetensebben már írtak.]

A gyakorló jogász számára a bírósági rendszer átalakítása számos kérdést felvet. Így például felmerül, hogy 2012. január 1-jétől hogyan is kellene a bíróságokat megszólítani. Jelenleg mind szóban, mind írásban a „tisztelt” címet használjuk („Tisztelt Pesti Központi Kerületi Bíróság!” „Tisztelt Békés Megyei Bíróság!” „Tisztelt Szegedi Ítélőtábla!” „Tisztelt Legfelsőbb Bíróság!”). Úgy érezzük azonban, hogy az új rendszerben az egyenlősítő „tisztelt” cím használata snassz lenne („Tisztelt Kúria!?”), mivel nem illeszkedne a bíróságok új, veretes, történelmi hangulatot árasztó elnevezéséhez. Ezért azt javasoljuk, hogy a történelmi díszletek között a megszólítások tekintetében is térjünk vissza a hagyományokhoz, és használjuk a „Tekintetes Járásbíróság!”, „Tekintetes Törvényszék!”, „Tekintetes Ítélőtábla!”, „Nagyméltóságú Kúria!” megszólítást (a torzszülött közigazgatási és munkaügyi bíróság maradhatna „tisztelt”).

Nem csupán a bíróságokhoz folyamodóknak, hanem maguknak a bíróságoknak is alkalmazkodni kell az új korszellemhez. A törvénykezési folyamat drámai csúcspontja az ítélethírdetés. A hatályos polgári perrendtartás 212. § (2) bekezdése értelmében a bíróság ítéletét a „Magyar Köztársaság nevében” hozza. Arról a most beterjesztett törvénytervezet nem szól, hogy a bíróságok minek a nevében fogják ítéleteiket meghozni. Itt nyilvánvalóan változtatni kell a kialakult gyakorlaton, mivel a Magyar Köztársaság 2011. december 31-én éjfélkor kimúlik.

Logikus megoldás lenne a „Magyarország nevében” fordulat, bár kissé sutának tűnik. A történelmi kontinuitás jegyében indokolható lenne „a Szent Korona nevében” ítélkezni, miként tették ezt a Horthy-korszak bíróságai. Végül a politikai változásokat hűen tükrözné, ha az ítéletek „a Nemzeti Együttműködés Rendszere nevében” születnének. Nem kétséges, hogy a jogalkotói bölcsesség a legjobb megoldást fogja törvényerőre emelni.

 


Share |

 

Luxembourg

Az EU Bíróság válogatott döntéseinek összefoglalói.

Kamatkalkulátor

A régi Ptk. 301. és 301/A., valamint az új Ptk. 6:47., 6:48. és 6:155. §-a alapján működő ingyenes kamatkalkulátor. A kamatkalkulátor segítségével késedelmi, ügyleti és vegyes kamatot tud számítani. A kamatkalkulátor használata nem igényel regisztrációt.