Miért fontos a jegybanki függetlenség?

A modern papírpénz-rendszerben a pénz értéke nincs az aranyhoz kötve, vagyis – elvileg – az állam bármennyi pénzt kibocsáthatna. Ez igen csábító lehetőség a mindenkori kormány számára, mivel rövid távon keresletet támaszthat, miáltal felpörög a gazdaság és csökken a munkanélküliség. A gazdaságba mesterségesen pumpált túl sok pénz hátrányos következménye közép és hosszú távon jelentkezik szárnyaló infláció formájában. A jegybanki függetlenség célja az, hogy távoltartsa a népszerűséghajhász politikusokat a bankópréstől.

 

Mit mond a Szerződés?

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (korábban: EK-Szerződés, mégkorábban: EGK-Szerződés, a továbbiakban: Szerződés) létrehozta a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER), amelyet a Szerződés 282. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Európai Központi Bank (EKB) és a nemzeti központi bankok (pl. az MNB) alkotnak. Elsődleges célja az árstabilitás fenntartása [127. cikk (1) bekezdése]. A Szerződés 130. cikke kimondja: az uniós intézmények és a tagállamok kormányai kötelezettséget vállalnak arra, hogy tiszteletben tartják a jegybanki függetlenség elvét, és nem kísérlik meg az EKB vagy a nemzeti központi bankok döntéshozó szervei tagjainak befolyásolását feladataik ellátása során.

 

Mit jelent a jegybanki függetlenség?

A jegybanki függetlenség fogalma többféle, külön értékelendő elemet foglal magában, így a működési, intézményi, személyi és pénzügyi függetlenséget.

A működési függetlenség azt jelenti, hogy a jegybank szabadon határozhatja meg monetáris politikáját, így pl. a rövidtávú pénzpiaci kamatokat annak érdekében, hogy elsődleges célját, az árstabilitást el tudja érni. A jegybank ezért nem kötelezhető a költségvetési hiány finanszírozására.

Az intézményi függetlenség elvére kifejezetten hivatkozik a Szerződés 130. cikke és a Szerződés 4. Jegyzőkönyvének – a KBER Alapokmány – 7. cikke. A KBER-rel kapcsolatos feladatok tekintetében harmadik fél (pl. egy kormány) nem adhat utasítást a jegybanknak, annak döntéshozó szerveinek vagy azok tagjainak. Harmadik fél nem hagyhatja jóvá, függesztheti fel, nyilváníthatja semmisnek vagy késleltetheti a jegybank döntéseit. A független bíróságok kivételével harmadik fél jogi alapon nem cenzúrázhatja a KBER-rel kapcsolatos feladatok végrehajtásához kötödő döntéseket. Harmadik fél képviselői szavazati joggal nem vehetnek részt jegybank döntéshozó szervében a KBER-rel kapcsolatos feladatok teljesítését érintő ügyekben, még akkor sem, ha ez a szavazat nem döntő. A jegybankot jogszabályi rendelkezés nem kötelezheti arra, hogy a döntés meghozatala előtt harmadik féllel konzultáljon. Azon jogszabályi rendelkezéseknek, amelyek alapján harmadik fél felmentvényt adhat a jegybank döntéshozó szerve tagjának (pl. pénzügyi beszámolók vonatkozásában), megfelelő biztosítékokat kell tartalmazniuk arra nézve, hogy ez a jogkör nem korlátozza az adott tag azon képességét, hogy a KBER-rel kapcsolatos feladatok ügyében független döntéseket hozzon.

A személyi függetlenség lényege az, hogy a mindenkori kormány ne gyakorolhasson politikai nyomást a jegybanki vezetőkre. Ezért a jegybank elnökének hivatali ideje legalább öt év, és felmenteni csak kivételesen lehet (KBER Alapokmány 14.2. bekezdése). Ugyanez áll a döntéshozó szervek többi tagjára is. Átszervezés (pl. új jegybanktörvény elfogadása) sem indokolhatja a hivatalban lévő tisztségviselők elmozdítását. Annak érdekében, hogy korlátozzák a politikai szempontok lehetőségét a felmentés okainak meghatározásakor, a jegybank döntéshozó szerveinek tagjai részére biztosítani kell azt a jogot, hogy a felmentésükről szóló bármilyen döntést független bíróság előtt támadhassanak meg. Az Alapokmány 14.2. bekezdése kimondja, hogy a hivatalukból felmentett jegybankelnökök az Európai Unió Bírósága előtt megtámadhatnak egy ilyen döntést. A jegybanki vezetőknek megfelelő szakképzettséggel és elismertséggel kell rendelkezniük, és nem állhat fenn velük szemben összeférhetetlenségi ok. További követelmény a pártatlanság és a politikai semlegesség. Ezért is szerencsétlen megoldás az, ha politikusokat (volt minisztereket, parlamenti képviselőket) neveznek a jegybank élére, vagy ha volt jegybanki vezetők később aktív politikai szerepet vállalnak. A jegybankon belüli testületi döntéshozatal követelménye is a politikai nyomásgyakorlásnak való nagyobb ellenállást hivatott szolgálni.

A pénzügyi függetlenség célja az, hogy a jegybank működési költségeinek finanszírozása tekintetében se legyen kiszolgáltatva a kormánynak, hiszen ez közvetetten veszélyeztetné a jegybank megfelelő működését. Ezért léteznek különleges számviteli szabályok és világos előírások az osztalékfizetésre vonatkozóan. A jegybank saját maga határozza meg költségvetését. A jegybanknak kellő forrásokkal kell rendelkeznie feladatai ellátásához. A tagállamok nem korlátozhatják a jegybank lehetőségét arra, hogy a Szerződésben és az Alapokmányban ráruházott feladatok független végrehajtásához szükséges képzett munkavállalókat alkalmazzon és megtartson.

 

Mi a jegybanki függetlenség megsértésének jogkövetkezménye?

A jegybanki függetlenség megsértése esetén az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat az érintett tagállam ellen az Európai Unió Bírósága előtt.


Share |

 

Luxembourg

Az EU Bíróság válogatott döntéseinek összefoglalói.

Kamatkalkulátor

A régi Ptk. 301. és 301/A., valamint az új Ptk. 6:47., 6:48. és 6:155. §-a alapján működő ingyenes kamatkalkulátor. A kamatkalkulátor segítségével késedelmi, ügyleti és vegyes kamatot tud számítani. A kamatkalkulátor használata nem igényel regisztrációt.