Belső jog

A halálbüntetés ismételt bevezetésének belső jogi akadálya igazán nincs. A halálbüntetést az Alkotmánybíróság 23/1990. (X. 31.) AB határozatában alkotmányellenesnek minősítette. Ezt a határozatot az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezések 5. pontja hatályon kívül helyezte 2013. április 1-jével. Igaz, az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény hatályba lépését megelőzően hozott döntései további alkalmazhatóságával kapcsolatos álláspontja az, hogy

„az újabb ügyekben felhasználhatja az Alaptörvény hatálybalépése előtt hozott határozataiban szereplő érveket, ha »az Alaptörvény konkrét – az előző Alkotmányban foglaltakkal azonos vagy hasonló tartalmú – rendelkezései és értelmezési szabályai alapján ez lehetséges.« {22/2012. (V. 11.) AB határozat, Indokolás [40]}. A korábbi Alkotmányon alapuló határozatokban kifejtett elvi jellegű megállapítások felhasználása tehát megkívánta az előző Alkotmány és az Alaptörvény megfelelő szabályainak tartalmi összevetését és mérlegelését az Alaptörvény értelmezési szabályaira is tekintettel. Az Alaptörvény negyedik módosítása következtében – a Záró és vegyes rendelkezések 5. pontja alapján – azonban az Alkotmánybíróságnak ezen összevetés eredményeképpen az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott határozataiban foglalt érvek felhasználását kellő részletességgel indokolni kell. A korábbi alkotmánybírósági döntésben megjelenő jogelvek figyelmen kívül hagyása ugyanakkor az előző Alkotmány és az Alaptörvény egyes rendelkezései tartalmi egyezősége esetén is lehetségessé vált, a szabályozás változása a felvetett alkotmányjogi probléma újraértékelését hordozhatja. A hazai és európai alkotmányjogi fejlődés eddig megtett útja, az alkotmányjog szabályszerűségei szükségképpeni hatással vannak az Alaptörvény értelmezésére is. Az Alkotmánybíróság az újabb ügyekben vizsgálandó alkotmányjogi kérdések kapcsán felhasználhatja a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányossági összefüggéseket, ha az Alaptörvény adott szakaszának az Alkotmánnyal fennálló tartalmi egyezése, az Alaptörvény egészét illető kontextuális egyezősége, az Alaptörvény értelmezési szabályainak figyelembevétele és a konkrét ügy alapján a megállapítások alkalmazhatóságának nincs akadálya, és szükségesnek mutatkozik azoknak a meghozandó döntése indokolásába történő beillesztése. Az Alkotmánybíróság – a fenti feltételek vizsgálata mellett – a hatályát vesztett alkotmánybírósági határozat forrásként megjelölésével, a lényegi, az adott ügyben felmerülő alkotmányossági kérdés eldöntéséhez szükséges mértékű és terjedelmű tartalmi vagy szövegszerű megjelenítéssel hivatkozhatja vagy idézheti a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket. Az indokolásnak és alkotmányjogi forrásainak ugyanis a demokratikus jogállamban mindenki számára megismerhetőnek, ellenőrizhetőnek kell lennie, a jogbiztonság igénye az, hogy a döntési megfontolások átláthatóak, követhetőek legyenek. A nyilvános érvelés a döntés indoklásának létalapja. A korábbi határozatokban kifejtett érvek felhasználhatóságát az Alkotmánybíróság mindig esetről esetre, a konkrét ügy kontextusában vizsgálja” {13/2013. (VI. 17.) AB határozat, Indokolás [30]–[34]}.

A halálbüntetés lehetőségének egyszerű Btk-módosítással történő megteremtése az Alaptörvény II. cikkébe ütközne. Mindez természetesen nem akadályozhatja meg, hogy a Fidesz és a Jobbik alkotta ad hoc koalíció az Alaptörvény II. cikkének módosításával lehetővé tegye a halálbüntetés Btk-ba történő bevezetését.

 

Nemzetközi jog

 

A halálbüntetés ismételt bevezetésének nemzetközi jogi akadálya van. Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményhez tartozó hatodik kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikke a következőképpen szól: "A halálbüntetést el kell törölni. Senkit sem lehet halálbüntetésre ítélni, sem kivégezni." A hatodik kiegészítő jegyzőkönyvet hazánk 1990. november 6-án írta alá és 1992. november 5-én ratfikálta fenntartás nélkül. Ez háború idején még lehetővé tette a halálbüntetés alkalmazását. Abszolút tilalmat tartalmaz a halálbüntetés minden körülmények között történő eltörlésére vonatkozó tizenharmadik jegyzőkönyv. Ezt hazánk 2002. május 3-án írta alá és 2003. július 6-án ratifikálta szintén fenntartás nélkül. A szerződések jogáról szóló, Bécsben az 1969. évi május hó 23. napján kelt szerződés 26. cikke szerint minden hatályos szerződés kötelezi a részes feleket és a szerződést jóhiszeműen kell végrehajtaniok. A 27. cikk pedig kimondja, hogy egyetlen részes fél sem hivatkozhat belső jogának rendelkezéseire annak igazolásául, hogy elmulasztotta a szerződést teljesíteni. A fennálló nemzetközi jogi kötelezettségre tekintettel, az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdés d) pontja értelmében a halálbüntetés visszaállításáról nem lehet népszavazást tartani.

A hatodik és a tizenharmadik kiegészítő jegyzőkönyv - miként maga az emberi jogi egyezmény is - az immár 47 tagállamot tömörítő, strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt jött létre: közvetlenül semmi közük sincs az Európai Unióhoz (EU). Igaz, az emberi jogi egyezmény és a hozzá csatolt kiegészítő jegyzőkönyvek elfogadása egyike volt az Európai Unióhoz csatlakozás feltételeit rögzítő Koppenhágai Kritériumoknak. Az emberi jogi egyezmény és a kiegészítő jegyzőkönyvek elfogadása az európa tanácsi tagság előfeltétele is, vagyis a hatodik kiegészítő jegyzőkönyv felmondása az Európa Tanácsból történő kizárással jár. A tizenharmadik jegyzőkönyv felmondása nem feltétlenül járna az Európa Tanács elhagyásával: van két olyan tagállam (Azerbajdzsán és Oroszország), amely nem írta még alá a halálbüntetést minden körülmények között tiltó jegyzőkönyvet, Örményország pedig aláírta, de még nem ratifikálta azt. Az Európa Tanácsból való kilépés esetén pedig - az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkének be nem tartása miatt - nehezen lenne elkerülhető az EUSZ 7. cikkének alkalmazása, végső soron pedig az EU-ból történő kilépés.

 

Politikai pornográfia

Az Európa Tanácsból és az Európai Unióból való kilépés hazánk teljes nemzetközi elszigetelődésével járna, amit nyilván egyik politikai párt sem akar komolyan. A téma felmelegítése a közönség feltételezett igényeinek kielégítésére tett felelőtlen kísérlet: nem sokban különbözik a szereplők ösztönéletét bemutató reality show-k szellemi színvonalától, lényegében nem más, mint politikai pornográfia. Aki a halálbüntetés visszaállításának felvetésével szavazatokat kíván szerezni, mélységesen lenézi választóit: azt feltételezi, hogy az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy a halálbüntetésnek nincs visszatartó ereje, ugyanakkor egy esetleges bírói tévedés helyrehozhatatlan sérelemmel járna.


Share |

Leave a CommentTrackback
Leave a Comment
 

Luxembourg

Az EU Bíróság válogatott döntéseinek összefoglalói.

Kamatkalkulátor

A régi Ptk. 301. és 301/A., valamint az új Ptk. 6:47., 6:48. és 6:155. §-a alapján működő ingyenes kamatkalkulátor. A kamatkalkulátor segítségével késedelmi, ügyleti és vegyes kamatot tud számítani. A kamatkalkulátor használata nem igényel regisztrációt.