„A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie” – deklarálja a normavilágosság követelményét a jogalkotási törvény. Az alaptörvény tizenötödik módosítása ennek egyáltalán nem tesz eleget. Jogászember legyen a talpán, aki képes lehet megfejteni, vajon pánikjában mire gondolt a „költő”?
Fenyő-gyilkosság: Gyárfás büntetőjogi felelőssége esetleg nem kellően bizonyított?
Önmagában aggályos, ha egy bűncselekmény vélelmezett időskorú felbujtóját 27 esztendővel az eset után hét évre ítélik. Ugyanakkor felvetődik: a bíróság rendelkezésére álló adatok egyáltalán megalapozták-e a döntést? Meggyőződésem szerint helyesen teszik a védők, ha Gyárfás Tamás ügyében a büntető anyagi jog megsértése miatt felülvizsgálati eljárást kezdeményeznek a Kúriánál, valamint perújítással próbálkoznak olyan új bizonyítékokra hivatkozva, amelyeket még nem bíráltak el, és ennek alapján enyhébb vagy felmentő ítélet várható.
„Majd hozunk rá törvényt” jelszóval tovább korlátozza a gyülekezési jogot Orbán Viktor, és ezzel a bíróságot is gúzsba köti
Miniszterelnök úr, értjük mi, hogy kellemetlennek tartja, ha a NER-rel szembenálló erők az utcákon is véleményt nyilvánítanak. Ám mit tegyenek, ha a parlamentben semmibe veszik őket, és a közszolgálatinak csúfolt média tudomást sem vesz az ellenzék létezéséről? Jobb híján „tüntikéznek”, de még ez is fáj Orbán Viktornak? Az pedig nem zavarja, ha a "Békemenet" zárja le a Szabadság hidat? Ott ki védte meg a "nem tüntetők" jogait?
A törvénygyár ontja a selejtet – íme, újabb bizonyíték arra, hogy a jogalkotás jogellenessé vált
Az alaptörvény tizenötödik módosítására készül a Fidesz, ám erről a parlament még nem is tárgyalt. A NER azonban türelmetlen, és olyan törvényjavaslatokat nyújtanak be – illetve fogadnak el –, amelyek ellentétesek a ma hatályos „alaptákolmány” rendelkezéseivel, és tovább gyártják a selejtet.
A gyűlöletkeltő nyilvános politikai beszéd könnyen fizikai erőszakhoz vezet
Orbán Viktor 1994-ben még a kormány lehazugozása miatt is szabadkozott. Mára „poloskázik” A tűzzel játszik, mert mostanra a Tisza elleni hangulatkeltés több helyütt fizikai erőszakhoz vezetett. A kormányfő szerint „meglátjuk, hova fejlődik mindez, de a politikának az a szabálya, hogy amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten”. A Biblia szerint Isten nevét hiába szádra ne vedd! Inkább A nemzetvezető inkább viselje a felelősséget azért, hogy ilyen országot teremtett.
A NER mai ámokfutásánál a pártállam gyülekezési törvénye is tisztességesebb volt
„A magyar gyülekezési jog szabályozása teljesen világos. Értéktartalom nélkül illeti meg a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeket az alkotmányos védelem” – 2014-ben ezt mondta a Pride-ról az akkor még a parlament egyik alelnökeként és a Fidesz frakcióvezető-helyetteseként tevékenykedő Gulyás Gergely. Mára oda jutott, hogy ezt a rendezvényt be kell tiltani. Így változott nálunk a demokrácia a rendszerváltozás óta. Egy lépés előre, kettő hátra...
A Klubrádió a túlélésért küzd, miként a magyar demokrácia is
A gyülekezési jog korlátozása nemcsak az LMBTQ-közösségek véleménynyilvánítási szabadságának, hanem mindannyiunk alapvető alkotmányos jogainak ellehetetlenítéséről szól. A demokráciáról másként gondolkodók ellen meghirdetett egész pályás letámadás könnyen kontraproduktív lehet. A kiveszőben levő társadalmi szolidaritás a NER-rel szembenálló polgárok körében újraéledhet, és ha elég sokan lépnek fel közösen a hatalommal szemben, a szabadság szellemét nem lehet visszakényszeríteni a palackba.
A Fidesz a hatalom megőrzése érdekében újabb ellenséget keres – és rendületlenül lábbal tiporja a jogot
A gyülekezési törvény – és az „alaptákolmány” – hevenyészett módosítása több kérdést vet fel, mint amennyire valódi választ kínál. Semmit nem old meg, legfeljebb az LMBTQ-közösség tagjai elleni gyűlöletkeltésre alkalmas. Meg arra, hogy az alkotmányos alapjogok közötti ütközés esetén feloldhatatlan ellentmondásba keveredjünk. Arról nem is beszélve, hogy a gyülekezési jog önkényes korlátozása nemzetközi fórumok tiltakozását váltja ki.
Lázár valóban azt akarja, hogy lépjünk ki az Unióból?
Amennyiben Magyarország valóban vissza kívánja szerezni az uniós tagság elnyerése előtti önrendelkezési jogát – jelentsen ez bármit –, azt csak egyféle módon teheti meg: kilép a közösségből. Sajnos ez következik Lázár János „szuverenista” üzenetéből. Pedig együtt erősebbek vagyunk. Vagy lehetnénk, ha a NER nem a saját útját járná, semmibe véve az EU közös értékeit. Az uniós támogatások nélkül – amelyek egy részét most a Fidesz "kuruckodása" okán tartják vissza – még ott sem tartanánk, mint ma. A több tízezermilliárdos plusz uniós forrás ellenére sikerült az egykori EU-s tagjelöltek éltanulójából 2004 óta sereghajtóvá válni.
A „gránitszilárdságú” – vagy inkább „üvegszilárdságú” – alaptörvény a politika játékszerévé vált
Tizenötödik alkalommal módosítják a „grániszilárdságú” alaptörvényt, ám ennek semmi köze a jogállamisához: a NER leginkább értelmetlen populista rendelkezésekkel igyekszik visszacsábítani fogyatkozó támogatónak erre fogékony részét. Mert mi köze az alkotmányhoz annak, hogy fizethetünk-e készpénzzel, hogy az ember férfi vagy nő, vagy hogy drogot árulni csúnya dolog? Az meg végképp abszurd, hogy a gyermekek védelmére hivatkozással korlátoznák mások gyülekezési jogát. A hatalomnak nem tetsző embereket pedig kiutasítanák.