Több olyan magyar nyelvű internetes oldal is működik, amely közzéteszi a felhasználó által beküldött, a felhasználó volt szexuális partneréről készült, zömében intim jellegű fényképeket az érintett nevével, esetenként telefonszámával, e-mail címével, egyéb elérhetőségével együtt. A képeket az olvasók kommentálhatják, és további adatokat közölhetnek az érintettre vonatkozóan. A fényképek tartalmából, valamint a hozzájuk fűzött kísérőszövegből, illetve a hozzászólásokból következtetés vonható le az érintett szexuális életére vonatkozóan. Ez súlyosan jogsértő. Az alábbiakban csupán az ügy néhány jogi aspektusát emeljük ki.

 

Adatvédelem

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 2. § 1. pontja szerint személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt — közvetlenül vagy közvetve — név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet. Az érintett szexuális életére vonatkozó adatok az Avtv. 2. § 2. b) pontja értelmében vett különleges adatnak minősülnek. Az Avtv. 2. § 10. pontja értelmében adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik. Az Avtv. 2. § 11. pontja szerint nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik; a 2. § 9. pontja szerint pedig mind az adattovábbítás, mind a nyilvánosságra hozatal adatkezelésnek minősül. Az Avtv. 3. § (2) bekezdés értelmében a 2. § 2. b) pontja szerinti különleges adat akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy egyéb esetekben azt törvény elrendeli. Amennyiben a konkrét esetben a különleges adatok kezeléséhez az érintett írásban nem járult hozzá, akkor az adatkezelés jogellenes. Az Avtv. 2. § 8. pontja szerint adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja. Ezért az adatokat az internetes oldalnak beküldő személy adattovábbítás, míg az internetes oldal üzemeltetője a nyilvánosságra hozatallal valósítja meg a jogosulatlan adatkezelést, mivel mindketten adatkezelőnek minősülnek.

Az Avtv. 11. § (1) bekezdése alapján az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak törlését.

Ami a tájékoztatáshoz való jogot illeti: az Avtv. 12. § (1) bekezdése kimondja, hogy az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról időtartamáról, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást [Avtv. 12. § (2) bekezdés]. A tájékoztatás ingyenes [Avtv. 12. § (3) bekezdés].

Ami az adattörléshez való jogot illeti: az Avtv. 14. § (2) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a személyes adatot törölni kell, ha kezelése jogellenes.

Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el [Avtv. 17. § (1) bekezdés]. Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani [Avtv. 17. § (2) bekezdés]. A perre az adatkezelő székhelye (lakóhelye) szerinti bíróság az illetékes. A per — az érintett választása szerint — az érintett lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti bíróság előtt is megindítható [Avtv. 17. § (3) bekezdés]. Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni [Avtv. 18. § (1) bekezdés].

 

Büntetőjogi következmények

A különleges személyes adattal visszaélés vétségét követi el az, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogtalan haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva jogosulatlanul vagy a céltól eltérően különleges személyes adatot kezel. Ennek büntetési tétele két évig terjedő szabadságvesztés [Btk. 177/A. § (1) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése].

Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést [Be. 171. § (1) bekezdés]. A feljelentést rendszerint az ügyésznél vagy a nyomozó hatóságnál kell írásban vagy szóban megtenni [Be. 172. § (1) bekezdés].

 

Polgári jogi következmények

A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is [Ptk. 78. § (1) bekezdés]. A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel [Ptk. 78. § (2) bekezdés].

A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával kapcsolatos bármiféle visszaélés [Ptk. 80. § (1) bekezdés]. Képmás nyilvánosságra hozatalához — a nyilvános közszereplés kivételével — az érintett személy hozzájárulása szükséges [Ptk. 80. § (2) bekezdés].

A Ptk. 84. § (1) bekezdése szerint, akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását; e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható [Ptk. 339. § (1) bekezdés].

Az érintett mind a képet beküldő és az adatokat, kísérőszöveget beküldő, mind az azokat nyilvánosságra hozó személyek ellen felléphet polgári peres eljárás keretében személyhez fűződő jogai megsértése miatt.

 


Share |

 

Luxembourg

Az EU Bíróság válogatott döntéseinek összefoglalói.

Kamatkalkulátor

A régi Ptk. 301. és 301/A., valamint az új Ptk. 6:47., 6:48. és 6:155. §-a alapján működő ingyenes kamatkalkulátor. A kamatkalkulátor segítségével késedelmi, ügyleti és vegyes kamatot tud számítani. A kamatkalkulátor használata nem igényel regisztrációt.